Nemzetközi és belföldi közúti szállítmányozás

A Lando Hungaria Kft. 2002-ben alakult meg, mint az esseni székhelyű Lando GmbH. magyar leányvállalata. Fő profilunk az anyacéghez hasonlóan a nemzetközi szállítmányozás. A német anyacéghez hasonlóan közúti export-import szállításokat szervezünk Európa minden országa vonatkozásában, valamint belföldön is. EU-n kívüli szállítások vonatkozásában több vámügynök partnerrel tartjuk a kapcsolatot. A rendelkezésre álló járműparkunk a cégcsoport saját flottájából, valamint a nekünk dolgozó alvállalkozók autóiból áll.

Nemzetközi szállítmányozás tevékenységünk keretében, ügyfeleink igényeinek megfelelően több típusú járművet tudunk kínálni, 1-24 t raksúly kapacitásig. A komplett rakományok mellett erősségünk a részrakományok szállítása is. Az anyacéggel együttműködve heti két alkalommal német import gyűjtő járataink érkeznek a budapesti raktárunkba. A rendelkezésünkre álló járművek ponyvás, dobozos és hűtő felépítményűek. Az ügyfelek igényeihez alkalmazkodva, a raktér méreteit tekintve tudunk küldeni 3,5 t, 7,5 t, 12 t, 18 t össztömegű teherautókat, nyerges kamion szerelvényeket, pótkocsis teherautókat, ill. jumbo, megatréler felépítményű, mélybölcsős járműveket is. Nemzetközi szállítmányozás szolgáltatásunkat jelenleg kb. 250 cég veszi igénybe, Magyarországon és külföldön egyaránt. Szerencsére különböző nagyságú és profilú cégeket is ügyfeleink között tudhatunk.

A nemzetközi szállítmányozás, közút szállítás általános jellemzése, részaránya és jogi szabályozása

Magyarországon a KÁSZ (Közúti Árufuvarozás Szabályzata) biztosítja a jogi kereteket (2/1981. 01.31.). A rendelet értelmében közúti közlekedési szolgáltatásnak minősül a járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés. Nem minősül közúti közlekedési szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott saját számlás áruszállítás és saját számlás utas szállítás.

A nemzetközi forgalomban a CMR (Convention relative au contrat de transport international de Merchandise par Route – Egyezmény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről) határozza meg a közúti árufuvarozás szabályait. A CMR fuvarlevél a fuvarozási szerződés létrejöttének bizonyítéka, de nem maga a szerződés. A nemzetközi közúti árufuvarozás megállapodásos jogügylet, így ha nem töltenek ki fuvarlevelet, a szerződés jogilag akkor is létrejön. A fuvarlevél egyúttal a fuvardíj megfizetését is tanúsítja.

A CMR-t három eredeti és három másolati példányban állítják ki:

  1. eredeti példány – sima fehér színű, ami a számla mellékletét képezi,
  2. eredeti példány – kék színű, az átvevő példánya,
  3. eredeti példány – zöld színű, ami a fuvarozó példánya,
  4. példány – fehér színű, zöld átlóval, az indító vámhivatal példánya,
  5. példány – fehér színű, sárga átlóval, a határvám / a speditőr példánya,
  6. példány – piros színű, feladói példány (rendelkezési joggal bír az áru felett, reklamálhat a fuvarozónál, stb.).

A fuvarlevél helyes kitöltéséért a feladó felel, akkor is, ha azt a fuvarozó/szállítmányozó töltötte ki a feladó megbízásából. A fuvarozónak ellenőriznie kell a fuvarlevélbe bejegyzett adatokat, valamint az ár, illetve a csomagolás külső állapotát és a szükséges okmányok meglétét a rakodáskor. Ha valamilyen megjegyzése, fenntartása van, akkor azt be kell jegyezni a fuvarlevélbe. Az okmányokat a feladónak kötelessége átadni a fuvarozó részére.

A veszélyes áruk közúti fuvarozását az ADR szabályozza. A sofőrök vezetési és pihenőidejét pedig az AETR egyezmény szabályozza. Külön egyezmény rögzíti a romlandó áruk közúti fuvarozására vonatkozó előírásokat (ATP).

A vámszavatosság kérdésének megoldására jött létre 1959-ben a TIR egyezmény (Transport International Routier). A TIR-eljárás keretében fuvarozott áruk a tranzitországokban mentesíthetők a vámok, illetékek, ill. letéti kötelezettség alól. A szabályos vámzárral ellátott és TIR-okmánnyal rendelkező gépkocsikat általában nem nyitják fel az átmenő határállomáson.

A TIR-igazolvány a járművet kísérő okmány, amelyhez a járműre szerelt TIR tábla is kapcsolódik. A TIR-carnet a fuvarozott áru vámszavatossági okmánya. A feladó tölti ki és kiléptetéskor a vámhatósággal lepecsételteti. Az okmány egyes lapjai a tranzitországokban maradva igazolják a küldemény ki- és belépését.

A nemzetközi árufuvarozást már 1992-ben elvben liberalizálta az EU, de bizonyos korlátozások fennmaradtak. 1996. július 1-től Magyarország is tagja az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezménynek (Tranzitegyezmény), valamint az Áruforgalom Formalitásainak Egyszerűsítéséről szóló Egyezményeknek. A csatlakozásunk által lehetőségük nyílt a fuvarozóknak, szállítmányozóknak stb., hogy ezen árutovábbítás keretében szállítsák az áruikat. Az egyezmény szerinti árutovábbítás nem kötelező, a korábbról már ismert (TIR, nemzeti árutovábbítás stb.) árutovábbítási rendszerek bővülnek. Amennyiben azonban valaki az egyezmény szerinti árutovábbítást választja, úgy annak rendelkezéseit kell alkalmazni a vámeljárás során, pl. a vámteher biztosításánál.

Díjfizetés

A közúti árufuvarozásnál nincs kötött díjszabás. A fuvardíj az önköltségtől és a piaci versenyhelyzettől függ. Az önköltséget befolyásoló tényezők:

  • a jármű költségei (amortizáció vagy bérleti díj, karbantartás, vizsgáztatás, üzemanyag, gépjárműadó, járműbiztosítás),
  • úthasználati költségek (fuvarozási engedélyek költségei, útadó, autópálya használata, komphasználat, kombinált fuvardíj (ROLA), parkolási díj, egyéb hatósági díjak (pl. állat- és növényegészségügy),
  • munkaerő költségei (bér, napidíj, szállásköltség, képzési költségek, stb.),
  • általános költségek.

A közúti fuvardíjak alapvető kategóriái:

  • teljes kocsirakományú díjak: amikor a küldemény továbbításához a teljes gépkocsit vagy szerelvényt igénybe veszi a fuvaroztató,
  • részrakományú fuvardíjak: amelyeket nem teljes tehergépkocsit igénybe vevő árukra számolnak, általában 5000 kg-ot meghaladó küldeményekre (1 köbméter=300-330 kg) nem egymásra rakható küldeménynél rakméterben állapítják meg (1 rakméter=1650 kg),
  • darabáru vagy gyűjtő díjtételek: 5000 kg-ot nem meghaladó küldemények.