Több fuvarozó, kisebb teljesítmény
Az árufuvarozó vállalkozások száma 2014. óta dinamikusan növekszik, de ez nem jár együtt a magyar fuvarozás, szállítmányozás teljesítményének emelkedésével. Míg 2014-ben 11.700 fuvarozó vállalkozás működött 62.720 járművel, addig 2021-ben már 13.244 vállalkozás fuvarozott 78.607 járművel – mondta Barna Zsolt az MKFE elnöke. A fuvarozás teljesítményében ez a növekedés sajnos nem követhető nyomon: 2015-ben hazánk 27.266 millió tonnakilométerrel járult hozzá az uniós fuvarokhoz. Ez a szám 2021-re 21.150 millióra esett vissza. Szintén csökkent az árufuvarozás hozzájárulása a magyar GDP-hez: 2018-ban ez 6,5 % volt, tavaly már csak 4,5 %.
A csökkenés okát a nemzetközi fuvarozásban a crosstrade műveletek 50 %-os visszaesésében kell keresnünk, a magyar vállalkozások átálltak a kétoldalú műveletekre. Ha ezt km és árutonna viszonylatban vizsgáljuk, 2018. és 2022. között 7 %-kal csökkent a magyar fuvarozók, szállítmányozók kilométerteljesítménye. Gyakorlatilag nem járatjuk eleget a flottánkat Európában. A csökkenés részben a mobilitási csomag, részben pedig a keleti fuvarozók nagyarányú piacszerzésének a következménye.
A belföldi árufuvarozás teljesítménye is stagnál. 9 %-kal csökkentek a kilométerteljesítmények 2018-2022. között. Ennek elsődleges oka a logisztikai szektort sújtó munkaerőhiány. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a járművezetőket logisztikai munkatársként is alkalmazzák, így kiváltva a hiányzó raktárost vagy targoncást.
Folyamatosan csökken a hivatásos gépjárművezetők száma is: míg 2019-ben 89 ezren voltak, 2021-ben már csak 83 ezren. Az 5 fő alatti vállalkozásoknál 2021-ben 7.500 sofőr dolgozott, ami csaknem ezerrel kevesebb, mint két évvel korábban. Az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál pedig ötezerrel dolgoznak kevesebben, mint 2019-ben. Az egy járműre jutó sofőrök száma a 2018-as 1,2 szintről mára 1,05-ra csökkent.
A sofőrhiány nem magyar sajátosság, a nemzetközi piac is régóta küszködik a problémával. Érsek István, a TIM Hatósági Ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint Európa több országában azért csak 2-5 %-os a munkaerőhiány (szemben a mi 10-15 százalékunkkal), mert többek között hazánkból csábítják el a jól képzett sofőröket. A magyar helyzetet tovább súlyosbítják a demográfiai adatok: kevés gyerek születik és a sofőrök korösszetétele nem kedvező. A 83 ezer gépjárművezető 40 %-a 50 évesnél idősebb. Több mint 10 ezren közvetlenül nyugdíj előtt állnak vagy már nyugdíjas korúak. Ők adják az összes sofőr 12 %-át. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a kezdő, 25 év alatti gépkocsivezetők aránya alig éri el az 1 %-ot. Többek között ezért is van szükség arra, hogy vonzóvá tegyük a szakmát a legfiatalabb korosztály számára – teszi hozzá a NIT Hungary képviseletében Dittel Gábor.
Az Unió nyugati országaihoz képest a sofőrök béremelkedése nálunk a leggyorsabb, de még így sem versenyezhetünk a német vagy osztrák bejelentett bérekkel. Nem segít ebben a romló forint sem, hiába fizetünk forintban egyre többet a sofőröknek, a felzárkózáshoz kevés a 10-15 %-os béremelés.
A sofőrök jövedelme egy fuvarozó, szállítmányozó vállalkozás teljes költségének 20-30 %-át teszi ki: ez belföldön 30 %, míg nemzetközi viszonylatban 22-23 %. Ez a költségelem 2015. óta évente 10-15 %-kal nő, így egy nagyon fontos tételt jelent a vállalkozások életében. A sofőrhiány mellett ezért van szükség a hatékonyságnövelésre, azaz emberi erőforrásaink jobb felhasználására. Azt a célt kell szem előtt tartanunk, hogy kevesebb kamionnal és sofőrrel érjünk el ugyanakkora vagy nagyobb teljesítményt. Ennek egyik eleme lehet a vezetési és pihenőidők jobb kihasználása, amit a jelenlegi 70-75 %-ról kell feltornászni 85-90 %-ra. A hatékonyságot növelheti még a kocsigazda rendszer megszüntetése, a standby trailer, a csereszekrény alkalmazása és a kombinált fuvarozás is.
(forrás: Fuvarlevél)